Zongoraötös
Közreműködnek: Csalog Gábor - zongora, Keller Quartet (Keller András, Környei Zsófia - hegedű, Homoky Gábor - brácsa, Fenyő László - cselló)
Schnittke 1976-ban befejezett zongoraötöse különösen komor mű, 1972-ben elhunyt édesanyja emlékére komponálta a zeneszerző. Akárcsak Ligeti 1. vonósnégyese, ez az öttételes kompozíció is egyetlen vezérgondolatra írt monumentális variációsor. Az állandóan jelen lévő rögeszme nem más, mint egy erősen kromatikus zárlati figura. Schnittke mesteréről, Sosztakovicstól leste el a gyász és depresszió zenei kifejezésének eszközeit, miközben sokféle forrásból eredeztetett zenei nyelvéhez is hű marad. A B-A-C-H motívumból szőtt kísérteties keringő (2. tétel) egyaránt idézi Bachot és Csajkovszkijt. A szólamok súrlódása, mániákus lélekharangok és borzongató trillák (3. és 4. tétel) különösen csüggesztő vidéken vezetnek át az 5. tétel teljesen valószínűtlennek tűnő feloldásáig. Schnittke zongoraötöse a 20. század egyik „gyötrelmesen jó” remekműve.